Az újszülött baba öltöztetése

A kép csak illusztráció!

Az öltözködés legfontosabb szabálya: Réteges öltözködés, mely egy réteggel több, mint amiben az anyuka jól érzi magát. Ha pl. olyan a hőmérséklet, hogy az anyuka egy könnyű pulóverben érzi jól magát, akkor a csecsemőre a rugdalódzó fölé egy kis mellénykét, vagy pulóvert adjunk. Ha alszik, akkor csak egy kis takarót. Hogy a kicsinek milyen a hőérzete azt a tarkónál állapítsuk meg. Ha itt hideg, akkor fázik, ha izzadt, akkor melege van. A kéz, láb nem mérvadó, mert ebben a keringéstől függően, nagy egyéni különbségek vannak. A baba  hőleadása,hőcseréje rosszabb,mint a felnőtteké. Emiatt könnyebben kihűl, de könnyebben be is fülled. Ezért a természetes anyagból készült, meleg, de jól szellőző ruhák a legelőnyösebbek. Ne a végtagok hőmérsékletét vegyük figyelembe, a baba tarkóján ellenőrizzük, hogy nem fázik-e, illetve nincs-e melege. Amikor a baba tarkója hideg, akkor fázik. A ruhák ne legyenek sehol szorosak, de túl nagyok se, mert az akadályozza őket a mozgásban, és kellemetlen, esetleg fájdalmas is lehet a viselésük számára.Ingek helyett a kombidresszt részesítsük előnyben, mert az nem gyűrődik fel, könnyebb az öltöztetés és kényelmesebb is. Olyan ruhadarabokat használjunk, melyek könnyen nyithatók, ezáltal az öltöztetés folyamata könnyebbé válik a baba és a mama számára is.A baba ruháinak tisztántartását az első időkben külön kezeljük a család többi tagjának ruháitól. Érdemes olyan ruhadarabokat beszerezni, melyek praktikusak a pelenkázás szempontjából. Ezek a ruhák oly módon nyithatók, hogy a pelenka cseréjéhez ne kelljen teljesen levetkőztetni a babát. Nem túl kellemes folyamat ez a számára, ezért érdemes a lehető legkevesebb alkalommal kitenni ennek. Első feladat a pelenkázás, majd az alsónemű, jó esetben kombidressz feladása. A kombidresszt először a baba fején húzzuk át, majd utána húzzuk bele a karjait oly módon, hogy azt előtte kitágítjuk a kezünkkel, harmonika szerűen felgyűrjük, így egy pillanat alatt át tudjuk bújtatni a baba kezét, majd azután eligazgatjuk rajta a kombidressz ujját.A babát a popsijánál fogva emeljük meg, így húzzuk le a hátán a kombidressz, majd ezután már csak össze kell patentozni alul.
A rugdalódzót legjobb a lábakkal kezdeni, majd a popsit megemelve a derekáig húzni. Ezután húzzuk fel a hátán, igazgassuk el és ezután bújtassuk bele a kezeket, a kombidressz feladásakor használt módszerrel. Ezután gomboljuk végig a rugdalódzó elejét. A hátulgombolós rugdalódzó esetében fordítsuk hasra a babát és úgy gomboljuk végig.
A rugdalódzó fölé kerülő ruhadarabokat, pulóvert, kardigánt, ugyanúgy adjuk fel a babára, mint a kombidresszt. Minden ruhadarab feladásakor tágítsuk ki azokat a részeket, ahol a baba testrészeit át kell bújtatni, majd ezután rendezzük el és alaposan győződjünk meg arról, hogy nem ráncolódik, így nem lesz kényelmetlen érzése a babának. Ha a pelenka nem áztatja át a ruházatot, akkor naponta egyszer elég a babát tiszta ruhába öltöztetni.
   

Újszülött köldökápolása

A kép csak illusztráció!

 
Az anya és a magzat közti összeköttetés emlékét újszülött korban már csak 1-2 cm köldökcsonk őrzi.A babák köldökcsonkja az első napokban speciális gondozást igényel, mivel a köldökcsonk ugyanis nyílt seb, amely szabad utat enged a különböző kórokozóknak a hasüreg felé.Különösen óvjuk a nedvességtől!Ezért a pelenkázásoknál, fürdetéseknél elengedhetetlen a gondos kezelés, ellenkező esetben könnyen elfertőződhet a seb.Megfelelő kezeléssel a köldökcsonk 5-10 nap alatt leesik. A köldök seb normális körülmények között 14-20 napra behámosodik, begyógyul.A helyes köldökellátás lépései:Vegyünk kézbe egy vatta pálcát és hidrogén-peroxid oldatba mártjuk, majd az egyik kezünk mutató és hüvelykujjával húzzuk szét óvatosan a köldököt, és a másik kezünkben lévő vattapálcával ecseteljük a köldököt.Pezsgést fogunk látni.Ezután szárazra töröljük. Ügyeljünk rá, hogy minden törlés tiszta vattakockával történjen.70%-os alkohollal bekenjük a csonkot, pár pillanatig várunk, hogy elillanjon az alkohol, majd fertőtlenítő sebhintőporral(hexaclorophen) beszórjuk.Steril lappal fedjük. A köldököt leragasztani TILOS! Amíg be nem gyógyul a köldökseb, fürdetéshez használhatunk hipermangán oldatot.A hipermangán egy fertőtlenítő hatású kristály, mindig csak oldott állapotban tegyük a vízbe.

Baba lázcsillapítása

A kép csak illusztráció!

Mi is a láz? A hőszabályozás abnormális működése.A testhőmérséklet normális érték fölé emelkedését nevezzük láznak.Ez az egyik leggyakoribb tünet, ha betegségről van szó.
Fajtái : Hőemelkedés 37-38 fok közötti testhőmérséklet; láz 38-39 fok közötti testhőmérséklet; magas láz 39-40 fok közötti testhőmérséklet; nagyon magas láz 40 fok feletti testhőmérséklet. A lázat 2 éves kor alatt érdemes a végbélben mérni. A pelenka kicsomagolása után a hőmérőt a végbélnyílásába helyezzük és ott tartjuk, miközben a baba lábát villafogással rögzítjük. Ha sikerült megmérni a kapott értékből kivonnunk 0,5 fokot. Kisgyermeknél már a hónaljba is végezhetjük a lázmérést.)  

Lázcsillapítás fajtái:
Fizikális lázcsillapítás: Ezek a láz csillapításának legősibb módszerei. Sokan félnek tőlük, nemigen használják
pedig  igen  egyszerűen,  biztonságosan  alkalmazhatók,  gyorsan  hatnak,  ráadásul segítségükkel megkímélhetjük a szervezetet egy-egy adag gyógyszertől. 

Itatás: Mindig legelső lépés a folyadékbevitel legyen. Csecsemőknél sokkal gyakoribb a  szoptatás,  hozzátáplálásnál  már  vízzel  is  kínáljuk,  nagyobb  gyermekeknél  pedig legalább  egy  pohár se  túl  hideg  se  túl  meleg folyadékot  igyon  meg.  Ez  lehetőleg legyen gyümölcslé, tea, vagy sima víz, de szénsavas italt ilyenkor ne kínáljunk.  

Vetkőzés: Nagyon  hirtelen  keletkező  láznál  a  leggyorsabb módszer  amit  alkalmazni tudunk,  hogy  levesszük  a  gyermek  zokniját,  nadrágját,  és  csak  egy  kis  trikóra  vagy bodyra, vagy akár egy szál pelenkára, bugyira vetkőztetjük. Elsőre furcsának tűnhet ez éppen akkor, amikor a hideg rázza - általában éppen ekkor akarnánk még alaposabban betakarni  a  beteget,  de  azzal  nem  teszünk  neki  jót,  hiszen  a  szervezete  csak  még magasabb hőt igyekszik előállítani, még magasabbra szökik a láz. Épp elég egy textilpelenkával, vagy lepedővel betakargatni a kis beteget.

Hűtőfürdő: A nagy könyv szerint mellig érő 37 °C fokos vízbe kell ültetni a beteget, a fürdővizet  28-31  fokosra  hűtjük  úgy,  hogy  lábához  engedjük  folyamatosan  lassan  a hideg  vizet,  amit  folytonosan  elkeverünk  és  közben  locsolgatjuk  a  beteg  felsőtestét. (van  aki  szerint derékig  érő vízbe ültetünk  és  folyamatosan  locsolgatunk) A  lényeg, hogy minél  nagyobb  felületen,  egységesen  érje  a  víz. Csecsemőket  csak  4-5  percig  szabad benne  tartani, nagyobb gyerekeknél elsődlegesen addig, amíg nem  sír nagyon, figyelme  elterelhető,  így  kb.  15  percig  tartson  a  fürdő.  Hardcore  hűtőfürdőzők esetében addig tart a fürdő, míg a testhőmérséklet 38 °C alá nem megy. Ha a gyermek tűri és jól viseli, akkor ennek semmi akadálya. Ha van rá módunk fürdés előtt-alatt és utána  10  perccel  is  mérjünk  lázat.  Viszont  oda  kell  figyelni:  a  túlzott  remegés-reszketés még  feljebb viheti a  lázat, a szervezetet a hőleadás helyett a hőmegtartásra ösztönzi.   Fürdés után ne kövessük el azt a hibát, hogy alaposan betakargatjuk a gyermeket "jajj nehogy megfázzon" vagy  "hadd  izzadjon ki" hiszen  ezzel pont  ellentétes  folyamatot indítunk el, mert csak akadályoznánk a bőrön keresztül történő hőleadást. Minden lázas esetben  ruházatnak elegendő egy vékony pamut pizsama és egy vékony  lepedő vagy könnyű kis takaró. 

Testborogatás.  Ez  tűnik  a  legfélelmetesebbnek,  pedig  akik felnőttfejjel  is  kipróbálták,  azt mondják,  sokkal  humánusabb mint  egy  hideg  tusolás  vagy hűtőfürdőzés.  Ekkor az egész testet (vagy enyhébb esetben csak a mellkast) állott vagy langyos vizes

lepedőbe csavarjuk, fölé pedig egy száraz réteget  teszünk. Ha átmelegszik (kb. 10-15percenként) cseréljük. Célszerű a gyermek alá egy nejlon  lepedőt vagy matracvédőt tenni.  Ekkor  sem  szabad  betakarni  a  gyermeket  takaróval,  paplannal.  A  priznic  is addig tartson, amíg a gyermek jól tűri, ha szája bőre kékülne, remegne, akkor töröljük szárazra. Hűtőfürdő  és  borogatás  közben  ne  szellőztessünk,  egyenletes  hőmérséklet  legyen  a helyiségben.

Kisgyermek beszédfejlődése

A kép csak illusztráció!

1-3 éves kisgyermek beszédfejlődés menetei

Nemcsak a beszédszervek alakulnak ki, hanem jön a hangképzés résztvevő izmok. Az izmok működése a gagyogás folyamatában begyakorlódik,sőt akaratlagos szabályozásuk is kezdetét veszi. Létrejön a beszédben oly fontos koordináció: a hallás és a hangképzés összehangolása. A beszédmegértés megelőzi a beszéd megjelenését. A gyerek felismeri és megmutatja a tárgyakat, személyeket, végrehajtja az utasításokat. Utánzás során sajátítja el a gyermek az első szavakat. Alapvető minőségi ugrás azonosul a „mama” szó az anya képével, személyével. Rövid idő múlva általánosít: minden nő „mama”, főleg a család női tagjaira vonatkozik. A kisgyermek megtanulja a néni, bácsi szót és képes különbséget tenni szülei és más felnőttek között. A tárgyak megnevezésére gyakran hangutánzó szavakat használ pl.: vau-vau,= kutya. A beszéd sajátossága ebben az életkorban a szavak lerövidítése és összevonása. Többször fordul elő, hogy félrehall és újraképez szavakat. Már a beszédmegértés szintjén kezd kialakulni a kisgyermek passzív szókincse. A beszéd kezdetével létrejön és állandóan bővül az aktív szókincs. A szókincs néhány hónap alatt hihetetlenül nagyarányú növekedést mutat. 2 éves kortól várható a mondat értékű szavak használata. A megértést segítik a szóhoz kapcsolt meta-kommunikatív jelzések, mozdulatok: hívó mozdulatot tesz, ha hív valakit. Egyre kevésbé lesz képes óhajait, kívánságait 1-1 szóval kifejezésre juttatni. Ekkor jelenek meg a 2-3 szavas mondatok: mama séta. A kétéves gyermek még keveri az igeragokat, és a többi nyelvtani elem használatában is lehetnek hibák, de ezek a fejlődés természetes velejárói. Enyém cipő, lapátval, majomot, nem kimegyek, trolibuszi, elfújik. A melléknevek közül néhány fizikai tulajdonságot (hideg), színt (piros, sárga) nevez meg. 

Két- és hároméves kor között tapasztalható a leglátványosabb fejlődés a gyermek beszédében. Ekkor jelennek meg a több szóból álló, a nyelvi szabályoknak nagyjából megfelelő módon alkotott mondatok. Egyre pontosabban érti a beszédet, szívesen tanul új szavakat, ritmusos verseket. Az új nyelvi elemek tanulásának és gyakorlásának jó eszköze az utánzás. A gyermek leginkább olyan szavakat és mondatokat utánoz, amelyek nem teljesen ismeretlenek számára. Három éves korra jelenik meg a beszédben a személyes névmás, az én és hamarosan az egyeztetett ragozás: „én sétálok.

Segítség a beszéd megtanításához:
Minél többször éljünk azokkal az eszközökkel, amelyek felkeltik a baba figyelmét: forduljunk felé, hajoljunk le hozzá!Beszéljünk sokkal tágabb hangterjedelemmel és színesebb hanglejtéssel!Ejtsük lassabban, tagoltabban a szavakat! Használjunk olyan szavakat, amelyekről feltételezzük, hogy a gyermek is ismeri! Szólítsuk többször a nevén!Fogalmazzunk rövid és egyszerű mondatokat!Figyeljünk oda, ha a gyermek közölni akar valamit!Ahhoz, hogy a kisgyermek elsajátítsa a beszédet, a biológiai adottságok mellett nélkülözhetetlen a szeretetteljes érzelmi kapcsolat.  A hangok fokozatosan alakulnak, tisztulnak, s négyéves korra a legnehezebb hang, az r is megpördül.Ha a családtagok is utánozzák a helytelenül ejtett szavakat, mert olyan aranyosan selypít a kicsi, azzal rögzítik a hibákat.

Baba beszédfejlődése

A kép csak illusztráció!

 A hangadás a felsírással kezdődik. Az újszülött az első három héten a síráson kívül köhögő, valamint öblögető hangok adására képes. Első hangjuk élesek, tagolatlanok. Ekkor még csupán a véletlenen múlik, hogy milyen hangok hagyják el a száját. Mivel még nem tud beszélni, így a sírásnak széles skáláját használja, melyek jelzik, hogy éhes, unatkozik, fáradt, vagy kellemetlen számára valami: fázik vagy melege van.
A második hónapban már árnyaltabbá válik hangadása, s főképpen az anya már biztosan megkülönbözteti a sírást az örömhangoktól. Ebben az időszakban a pici próbálgatja a különféle hangokat, gőgicsélni kezd, s ha környezete felfigyel rá, ő még nagyobb átéléssel formálja a hangokat, melyeket aktív mozgással kísér. A harmadik héttől 4-5 hónapos korig a sírás nyöszörgéssé válik, differenciálódik. A tüdőből jövő hangrésen távozó hangok a csecsemő aktivitását mozgásait kísérik.
A gagyogás 4-5 hónapos kortól fél-1 éves korig figyelhető meg. A csecsemő tartani és modulálni tudja a hangját. A gagyogás spontán érés következménye, veleszületett ösztönös izommozgás, mint az összes többi mozgás is. A harmadik hónapban a baba már odafigyel a saját hangjára, s megkezdődik a gagyogás első szakasza, ami kiváló játék a számára. Felfedezi lassan, hogy sokféle hangot hozhat létre, s hangadásával próbálja felhívni magára a figyelmet. A csecsemő ekkor olyan hangokat is képez, amelyek anyanyelvében nem fordulnak elő, és
amelyeket később nem is fog használni. A gagyogásban a magánhangzók mellett fokozatosan megjelennek a mássalhangzók. Először azokat a mássalhangzókat fogja képezni, amelyeket az ajkai és állkapcsának véletlenszerű mozgásával hoz létre, s környezetétől lát (p, b, m, t). Érdekesség, hogy a k és g hangok, melyeket sok gyermek később pöszén képez a gagyogás fázisában tisztán hallhatók. Gyermekünk a gagyogás játékában a beszéd alapjait fejleszti. Minél többet gagyog a pici, annál jobban fejlődik a beszéde. Ha a gagyogás valami miatt megreked, később kezd el beszélni. A siket vagy nagyothalló babák ekkor kezdenek el másképpen viselkedni, mert nekik nem okoz örömet a hangjuk, ezért a gagyogás náluk fokozatosan elszürkül, vagy meg is szűnik.
 A gagyogás második szakasza a csecsemő 6-8 hónapos korára tehető. Ekkor már csak azokat a hangokat produkálja, amelyeket a környezetétől hall, amelyek az anyanyelvben is fellelhetőek, így kiesnek az idegen nyelvi elemek. Beszédét összehangolja a miénkkel, s "párbeszédet" folytat velünk. 7 hónapos kora körül, ha beszélünk hozzá, többet reagál és "válaszol" nekünk. Úgy tűnik, érti az általunk használt hangszíneket, amikor boldogok, komolyak, vagy meglepettek vagyunk.
A beszédfejlődés harmadik szakasza a baba 9 hónapos kora körül kezdődik. Ekkor már igyekszik minél pontosabban képezni a hangokat. A magánhangzókat hosszan elnyújtja, ismételgeti, majd a mássalhangzókkal is összekapcsolja. Ebben a szakaszban már szótagokat hoz létre pl. ma-ma. Kimondja az első szavakat, figyel, amikor beszélünk hozzá és megérti az egyszerűbb utasításokat (Pl. "Gyere ide"). Képeskönyvben megmutatja a tárgyat, amit megnevezünk.
A beszéd automatikusan jelenik meg legtöbbször a mozgás kísérőjelenségeként, de a nyelv elsajátítása csak utánzás útján valósul meg. Fontos, hogy az anya beszéljen csecsemőkorú gyermekéhez, játsszon vele „hang-játékokat”. Ez a játék nemcsak a beszéd fejlődését, hanem az anya-gyermek kapcsolat erősödését is szolgálja. Az anya ösztönösen tanítja a gyermekét a beszédre. A beszédmegértés már kb. 6. hónapos kortól várható. A szó tartami megértét megelőzi, a beszédhez kapcsolódó szituáció megértése, ha pl.: a „Hol a lámpa?” kérdés más hangsúllyal vagy a másik szobában hangzik el, a gyerek valószínűleg nem reagál. Igazi beszédmegértéstől kb. 8 hónapos kortól beszélhetünk, amikor a gyermek változatos helyzetekben képes a hangsorhoz ugyanazt a jelentést kapcsolni és a szó kiszabadul az inger együttestől. A beszéd és a járás kezdete általában egy időre esik. A csecsemőkor végére a viselkedés irányításában a kontakt receptorok dominanciáját fokozatosan felváltja a magasabb rendű, fejlettebb perceptuális működést és tájékozódást biztosító telereceptorok dominanciája. A gagyogás 1 éves kor körül a beszéd megjelenésével eltűnik. A hallás látás érzékelés és a beszéd lesz a mérvadó a magatartás alakulásában.

Baba fürdetése és bőrápolása

A kép csak illusztráció!

A baba érzékelése már az anyaméhben elkezdődik.Az ingereket a bőrén keresztül kapja a magzatvíz és a méhfal felől. A bőr sokoldalú tevékenységével igen fontos feladatot tölt be az életfolyamatokban. Mivel a testet körbeöleli, védi. A baba bőre igen érzékeny, finom szerkezetű és vékony. A kórházból hazaérve tele vagyunk kérdésekkel, hogyan is kell is gondozni egy kisbabát?
A baba fürdetése a legmeghittebb dolog a gondozási tevékenységek közül. Nagyon jó alkalom örömteli együttlétre, a szeretet éreztetésére és az idő előre haladtával a közös mókára. Ezért a fürdetés nem csak a bőr ápolásáról szól, hanem fontos nevelési lehetőség is. Először is fontos a rendszeresség, lehetőleg mindig azonos időben történjék a baba fürdetése, mivel ez biztonságérzetet nyújt számára. Fontos, hogy mindent készítsünk oda a fürdetés előtt, amire szükségünk lehet. Otthon legjobb a fürdető kádat használunk, ez legyen kényelmes és egyszerű. A víz optimális hőmérséklete 34-36 fokos,ennek könnyű megállapítására használjuk vízhőmérőt. A szoba hőmérséklete 25-27 fokos legyen.A babák szeretnek pucérkodni rugdalózni a kellemes melegben. Nagyon fontos még, hogy mindig gyengéden érjünk a babánkhoz, hisz ne feledjük el ők még nagyon érzékeny lények. A fürdetést nyugodt, biztos mozdulatokkal, finoman végezzük, de határozottan. Az eszközök előkészítése után az újszülött pólyát kibontjuk, de nem vetkőztetjük le.  Ha a szeme váladékos, kamillás vattával megtöröljük (a halántékától az orr felé haladva) úgy, hogy előzőleg oldalukra fordítjuk a baba fejét, és a bal kezünkkel rögzítjük. A vattát minden törlés után ledobjuk. Ezután óvatosan eltávolítjuk az orrváladékot úgy, hogy az orrnyílásba nem nyúlunk bele. Ezután a fülkagylót és a fül mögötti ráncot olajos vattával megtisztítjuk. Az újszülött arcát kamillás vattával megtisztítjuk, majd szárazra töröljük.
Ezután lemeztelenítjük az újszülött a felsőtestét, és a nyak, a kéz, a könyökhajlat és a hónalj ráncait olajos vattával megtisztítjuk (közben mindig cseréljük a vattát). Tisztítás után a mellkast betakarjuk, és levesszük a pelenkát. Ha a pelenka székletes vagy vizeletes, a baba altestét megtisztítjuk.
A láb, a térdhajlat, az alhas és a lágyék ráncait, a nemi szerveket olajos vattával megtisztítjuk. Legutoljára a végbélnyílást töröljük meg felülről lefelé. Lányok szeméremrésébe ne nyúljunk be!A köldökcsonkról levesszük a steril gézt. A fürdőkesztyűt megnedvesítjük, beszappanozzuk, és az újszülött hajas fejbőrét, fülét, nyakát, felső végtagjait, mellét, hátát, lábát, combját, hasát, nemi szervét, végbélnyílását (ebben a sorrendben) végigszappanozzuk, majd felemeljük és a pólyázón széthajtjuk a fürdőlepedőt. Ezután az újszülöttet a fürdővízbe tesszük. Bal karunkkal a tarkóját megtámasztva, bal kezünkkel megfogjuk bal felkarját, a vállhoz közel. Jobb kezünkkel a szappant lemossuk, ugyanolyan sorrendben, mint ahogy beszappanoztuk. Fürdetés közben az újszülöttet nem fordítjuk meg. Lemosás után kiemeljük, a fürdőlepedőbe csavarjuk, és a vizet felitatjuk.
Végül felöltöztetjük, pelenkázzuk.

Baba nyugtató technika

Szinte minden kisbabának vannak nyugtalan napjaik. Ilyenkor nyűgösebbek, nehezebben alszanak el. A mamák sokszor nem tudják, hogy mitévők legyenek. Találtam nektek egy olyan videót, ami kipróbálhattok. Ez egy bugyoláló technika, mely a kisbabák nyugodtabb alvását segíti és megnyugtatja a síros, nyugtalan babákat.

Csecsemők egészséges táplálása

A kép csak illusztráció!

 Anyatejes táplálás:
Az első 6 hónapban megfelelő tápanyag az anyatej. A gyermek számára nélkülözhetetlen a gyermekfejlődése szempontjából és könnyen emészthető. Az anyatej tartalmaz fehérjét, szénhidrátot, zsírokat, nyomelemeket, vitaminokat, ásványi anyagokat és immunanyagot. Sőt számos enzimet és funkcióképes sejtet hordoz magában. Az összetétele révén a legjobb táplálék a csecsemő számára. Az anyatej könnyen  emészthető, tökéletesen hasznosulnak a benne lévő anyagok, valamint segíti az egészséges bélflóra kialakulását. A szoptatás során az anya közelsége, a gyengédség, a test melege is nagyszerű hatással van a baba egészséges fejlődésére.
 Az anyatejet kiegészítő táplálkozás:
Kiegészítő táplálás azt jelenti, hogy vége van annak a periódusnak, amelyben a csecsemő csak anyatejet kap, s ugyanakkor más táplálékok fokozatos, általában egyenként történő bevezetését is jelenti. Ez fokozatosságot igénylő folyamat. A továbbra is megtartott anyatejen kívül fokozatosan beépítünk az étrendbe olyan tápanyagokat, melyek a további hónapokban fontosak lesznek.
A legtöbb csecsemő számára ez 6 hónapos kor körül kezdjük. Féléves korban nő a vasszükséglet, s ennek fedezéséhez más táplálékokra is szükség van már, az anyatejen kívül. A csecsemőnek több tápanyagra van szüksége az energiatermeléshez és a növekedéshez is, s ezt az anyatej már nem képes fedezni. Ekkor tanul meg a csecsemő rágni is.
Az első táplálék tartalmazhat rizst, zabpelyhet, kölest, zöldségpürét (pl.: burgonya, sárgarépa, köles) és gyümölcspürét ( alma, körte). Apró magvas gyümölcsöket  ( málna, eper, szeder, ribizli) 1 éves korig ne adjunk a babának! A búzából készült , gluténtartalmú táplálékot kerülni kell 12 hónapos kor előtt. Ennek, azaz oka, hogy hatásukra gluténallergia alakulhat ki. Soha ne tegyünk a baba ételébe sót, cukrot, ugyanis a csecsemő veséje túlságosan éretlen a magas koncentrációjú sóhoz, a sok cukor pedig túlzott súlygyarapodáshoz, valamint fogak károsodáshoz vezet. A gyümölcs-és zöldségpürét hígíthatjuk anyatejjel.
Ha a babának székrekedése van, akkor adhatunk olyan zöldségeket, amelyek lazítják, mint például őszibarackot, paradicsomot, facsart narancslevet. Vannak olyan gyümölcsök amelyek „fogják” a székletüket a csecsemőknek ( alma, körte, sárgarépa, banán).
Puffasztó hatású főzeléket (hüvelyesek, káposztafélék) csak 8 hónapos kortól lehet adni. Tojást 10 hónapos korig nem szabad adni a csecsemőnek, de utána is csak a sárgáját adjuk, jó keményre főzve, nehogy szalmonellafertőzést okozzon. Csecsemő korban egyáltalán nem szabad darabos diót és mogyorót adni. Vitaminok:
A csecsemőnek a vitaminszükséglete nagy, mivel anyagcseréje a hallatlanul gyors növekedés miatt aktív. A vitaminszegény táplálkozás maradandó testi károsodásokhoz vezethet. A negyedik hónap végéig a teljes mértékben szoptatott csecsemők az anyatejjel minden szükségest megkapnak, csak a D-vitamint kell pótolni.
C-vitamin:
A kötőszövetek kialakításában vesz részt és elősegíti a vasfelvételt. Hiánya csökkenti a szervezetfertőzésekkel szembeni ellenálló képességét, súlyos esetben csonthártya alatti vérzéshez vezet. Mivel az anyatej C –vitaminban rendkívül gazdag, ha az anya helyesen táplálkozik, a szoptatott gyermekek C-vitamin-ellátása nem jelent külön gondot. Ha a gyermekünknek otthon készített tejhígítással tápláljuk, már a hatodik hét után kiegészítően sárgarépa vagy frissen nyomott narancs levét kell kiskanállal hozzáadnunk.
A gyári csecsemőtápszer-készítmények megfelelő mennyiségű C-vitamint tartalmaznak. A negyedik hónap után friss zöldségből és gyümölcsből frissen készített ételekkel megfelelő lesz gyermekünk C-vitamin ellátása.
A-vitamin (retinol):
A csecsemőnek négy hónapos kortól van rá szüksége, addig ugyanis elegendő a magzati korban felhalmozott mennyiség.  Az A-vitamin fontos szerepet játszik a bőr felépítésében, valamint a látóbíbor regenerációjában. Elővitaminként (karotin) tartalmazzák a színes zöldségfélék, elsősorban a sárgarépa. A sajtban, a tojásban és a májban is előfordul. Mivel a szervezet csak zsír jelenlétében tudja felvenni, a zsír- és zöldségszegény táplálkozás vitaminhiányhoz vezethet.
D-vitamin.
Bevitele a legkritikusabb az első életévben. Ezért minden csecsemőnek, függetlenül attól, hogy anyatejet kap, vagy mesterségesen táplálják, gyógyszer formájában meg kell kapnia. Mostanában többnyire fluoriddal kombinált készítményt adnak. A D-vitamin a kalcium és a foszfor csontba történő beépülését segíti elő. Hiánya esetén a csontok puhák lesznek és deformálódnak, angolkór (rachitis) lép fel. A D-vitamin ugyan megtalálható a tojásban, a csukamájolajban, a tengeri halakban és a tejben, de a döntő mennyiség a bőrben képződik napfény hatására. A mi szélességi fokunkon a nap ibolyántúli sugárzása általában - de különösen a hűvösebb évszakokban - nem elegendő ahhoz, hogy a szervezetben elég D-vitamin képződjön. Ezért mindenképpen szükséges, hogy a készítményt a gyermekorvos által előírt mennyiségben a gyermeknek beadjuk. Nyáron viszont vigyük gyermeket levegőre és napra, amennyit csak lehet. Próbáljuk a szabadságunkat is napsütéses időszakra tenni. Ezzel tehetjük a legtöbbet gyermek egészségéért.
E-vitamin:
A telítetlen zsírsavakat védi, sok van az anyatejben és a tápszerekben. Később a hidegen sajtolt étolajak fedezik a szükségletet.
K-vitamin:
Ez a vitamin szükséges a véralvadáshoz. A vastagbél baktériumai állítják elő, ha a gyermek már tehéntejet kap. Addig a csecsemő a születéskor magával hozott szerény tartalékra szorul.
B-vitamin-csoport ( B1-, B2-, B6-, B12-vitamin, folsav, niacin):
Kulcsszerepet játszik az általános anyagcserében, a szénhidrátok és a fehérjék értékesítésében és a vörösvértestek képzésében. A szervezet B-vitamin-igényét az anyatej, majd később a tehéntej, a teljes gabonapelyhek és a hús kielégítően fedezi. Ha az anya szigorú vegetáriánus, és a gyermek csak anyatejet kap, akut B12vitamin-hiány léphet fel, amelyet kezelni kell. Valamennyi vízben oldódó vitamin (C-, B-vitamin-csoport, biotin) esetében (kivétel a B12-vitamin), a szervezet kiválasztja a felesleges mennyiséget. Tartalék a szervezetben nem képződik, ezért gondoskodni kell a folyamatos ellátásáról. Más a helyzet a zsírban oldódó vitaminoknál (A-, D-, E-, K-vitamin), ezeknél az extrém túladagolás akár mérgezéshez is vezethet, de a zsírszövetekben felhalmozódó tartalékok akár hosszabb időre elegendőek.
 Ásványi anyagok:
A szervezet számára alapvető építőkövek, a vitaminok és enzimek alkotórészei és a testfolyadékok is tartalmazzák. Különösen a fejlődő szervezet számára rendkívül fontosak. Ugyanakkor azonban éppen a fölösleges ásványi anyagok kiürítése veszi legjobban igénybe a vesét, ezért a túl sok károsodást okozhat. A nátrium, a kálium és a klór egyensúlyi állapotban vannak a sejteken kívül és belül, szerepet játszanak az izom-összehúzódásban és még jó néhány fontos funkciót látnak el. A csecsemő az első életévben olyan jól el van látva, hogy pótlólagos nátrium klorid (konyhasó) bevitele a szervezetbe szigorúan tilos. Szükségtelenül terhelnénk a veséket. Káliumhoz a kisgyermek később a burgonyából, gyümölcsből és főzelékből természetes adagolásban hozzájut. A kalcium és a foszfor többek közt a csontok és fogak építőkövei. Mindenféle tejben megtalálhatók. Csak a tiszta szójatej nem tartalmazza elegendő mennyiségben, ezért ha gyermeke tej érzékeny, a speciálisan csecsemőknek készített vegetáriánus tejet adja neki. A vas a vörösvértestek képzéséhez szükséges, amelyek a szervezet oxigénszállítását szolgálják. Mivel az újszülött vérének mennyisége az első életév folyamán lényegesen megnövekszik, nagyon nagy a vasigénye. Négy hónapos koráig a gyermek a szervezetében születése előtt felhalmozott vasat használja. Később azonban ez már nem elég, még az anyatejjel táplált csecsemőnek sem. Az emberi test vasellátására a hús a legalkalmasabb. Ezért javasolják a gyermekorvosok öt hónapos kortól a zöldségpéphez a hús adását. Jobb a vasfelvétel, ha vele együtt a C-vitamint is adunk. Ezért adjuk a húst mindig zöldségfélével, vagy tegyünk a pépbe egy teáskanál narancslevet. Havonta egyszer vagy kétszer a húst májjal helyettesíthetjük. A teljes gabonapelyhek, a spenót, a feketegyökér és a sárgabarack is tartalmaz vasat. A réz szintén a vér fontos alkotórésze. Csak nagyon kis mennyiségben van rá szüksége a szervezetnek. Az anyatejjel táplált csecsemő ezt a tejjel megkapja, egyébként a teljes őrlésű gabonák, a máj, a banán és a spenót tartalmaznak megfelelő mértékben rezet. A fluor a fogak fontos alkotórésze, egy bizonyos mértékig véd a szuvasodástól. Mivel az ivóvíz általában túl kevés fluort tartalmaz, a gyermekorvos javaslatának megfelelően fluortartalmú tablettát adhatunk a gyermeknek. A jód a pajzsmirigy hormonjainak (tiroxin, trijódtrionin) képzéséhez nélkülözhetetlen. Hiánya fejlődési és növekedési zavarokhoz vezethet. Ha a csecsemő szopik, az anya megfelelő táplálkozással (jódozott konyhasó, tengeri halak) elkerülheti, hogy a gyermekében jódhiány lépjen fel. A kész csecsemőtápszerek tartalmazzák a szükséges jódmennyiséget. A kisgyermekek ételére való áttérés után csak jódozott konyhasót használjunk és szerepeljenek tengeri halak is az étlapon. A többi ásványi anyagokhoz a szervezet a tejes ételekből, majd később a különféle zöldségekből jut.

"Bababarát" az otthonotok?

A kép csak illusztráció!

Otthoni balesetek, veszélyforrások

Minden tíz balesetből négy az otthonunkban történik, és ezeknek közel 40 százaléka igényel kórházi ellátást! Ezek mindegyike egy kis körültekintéssel és odafigyeléssel megelőzhető lenne. Tegyük baba biztossá otthonunkat! Soha ne hagyjuk felügyelet nélkül a gyereket. Ha már kikerül a kiságyból, hempergőből, kerítsünk el a számára egy biztonságos sarkot, de ezen kívül is tegyük "bababaráttá" a környezetét. Ne férjen veszélyes tárgyakhoz, forró tűzhelyhez, fűtőtesthez, elektromos berendezésekhez. A baba úgy ismerkedik a világgal, hogy mindent a szájába vesz, ne kerüljön a kezébe orvosság vagy egyéb apró tárgy. Babakocsiban, autóban gondosan rögzítsük. A kertben, játszótéren mindig legyünk mellette, ne engedjük idegen kutyával játszani. Minden elővigyázatosság mellett is nagyon sok a gyermekkori baleset.

Konnektorok:
Ha a baba már kúszik, mászik, hamar megtalálja számára legveszélyesebb tárgyakat, helyzeteket. Ezek közül csak a legáltalánosabb és egyben legveszélyesebb a konnektor. Háztartásunkban nagyon figyeljünk arra, hogy a konnektorokat és a különböző kapcsolókat a baba ne tudja megérinteni. Ma már kaphatók olyan biztonságos dugaszok a konnektorokhoz, amik meggátoljak, hogy a baba akár az ujját, akár más tárgyat beledugjon. Ne vegyünk olyan játékot, amely hálózatról működtethető, még akkor sem, ha transzformátor is tartozik hozzá. Az ilyen játékok csak akkor időszerűek, ha a gyermek már elég nagy ahhoz, hogy tiszteletben tartsa az áramot. Csak földelt elektromos szerkezeteket (mosógép, egyéb háztartási gépek) használjunk. Áramütés esetén azonnal áramtalanítsunk, csapjuk le a biztosítékot, húzzuk ki a zárlatos készülék vezetékét a falból, s ezután vigyük orvoshoz a gyermeket.

Bútorok:
A bútorok a gyerekek számára veszélyforrások lehetnek. A berendezések éles sarkaira helyezzünk el sarokvédőt. Lehetőleg olyat válasszunk, mely elég feszesen illeszkedik, mert az ügyesebb baba már elég hamar le tudja szedni. A könnyen kihúzható fiókokra szereljünk szintén gyerekzárat, mert a kicsi könnyen odacsípheti a kezét, amikor a fiókkal játszik és annak nagy sírás és még nagyobb sérülés lehet a vége. Ugyanez a helyzet a fiókokkal és a zárakkal, erre is lehet kapni speciális védőt. A különálló polcokat rögzítsük a falhoz, hogy abba kapaszkodva a kisgyerek nehogy magára ránthassa.

Vegyszerek:
Soha ne hagyjuk megközelíthető helyen a tisztítószereket, gyógyszereket, krémeket. Lehetőleg jól zárható helyre tegyük el, hogy még véletlenül se tudja megközelíteni. Erre kifejezetten jók az ajtózárak vagy a magas polcok melyek még elérhetetlenek a kicsi számára.

Ablak:
A gyereket soha ne hagyjuk egyedül nyitott ablaknál – sajnos nem egy baleset történt ilyen hanyagság miatt. Az ablakra szerelhetünk zárakat, vagy ablakrögzítőt is használhatunk, ami néhány cm-nél tovább nem engedi nagyobbra tárni az ablakot.

Gáztűzhely:
Ne hagyjunk a tűzhelyen forró vizes, étellel teli lábost úgy, hogy a gyermek le tudja rántani. Soha ne tegyünk a földre hűtés céljából forró folyadékot tartalmazó edényt, mert a baba biztosan megtalálja. Soha ne tegyük a teás- vagy kávéskannát alacsony asztalra, mert a baba leránthatja. Nagyon gyakori forrázásos eset, ha az orvos által előírt inhaláció közben forrázza le magát a baba. Ilyen esetben is ügyeljünk a biztonságos eljárásra.

Háziállatok:
A gerinces állatok közül a kutya a leggyakoribb háziállat a családban. Utóbbi időben nagyon megszaporodtak a kutya-balesetek, melyeket sokszor a családban élő saját kutya okoz. Ritkábban a csecsemőket érinti, gyakrabban a 2-3 éves korosztályt.
Figyeljük azokat a jelzéseket, amelyek erre az eshetőségre figyelmeztetnek: például a kutya mindig felugrik, és figyelmet követel magának, amikor mi a babával foglalatoskodunk. Az egyik kutya jobban, a másik rosszabbul tűri, ha a kisgyerek piszkálja. Ha saját kutyáról van szó, és tudjuk, hogy az oltásai rendben vannak, a kutya egészséges, ebben az esetben csak a harapással, mint sérüléssel kell foglalkoznunk. Felületesen kis sérülést elég, ha házilag ellátunk, nagyobb sérüléssel azonnal forduljunk orvoshoz. Ilyenkor a tetanusz védőoltás is szóba jön. Második leggyakoribb háziállat a macska. A macskákat általában nem nagyon befolyásolja a baba. A kocsija fölé mégis tegyünk egy hálót, már csak azért is, nehogy a macska ráfeküdjön a babára. Ha a gyermek már tipegő és néha sikerül elkapnia, felbosszantania a cicát, figyeljünk, hogy az nem karmolta-e meg a babát.
A kutyáktól és a macskától különféle bőr- és féregfertőzéseket lehet kapni. Ezért kutyánk, macskánk legyen tökéletesen egészséges és tiszta. Rendszeresen féregtelenítsük és bolhátlanítsuk! Ha a gyermeknek bármilyen tisztázatlan eredetű betegsége van, mondjuk meg az orvosnak, milyen háziállatot tartunk.