Helyes szokások kialakítása kisgyermekkorban

 

 

A kép csak illusztráció!

 

A szokások a feltételes reflexek láncolatából áll. Ismétlődés hatására alakulnak ki, amilyen könnyen alakulnak, olyan nehezen szűnnek meg! Csak tudatos tervszerű összehangolt munka eredményeként alakulnak ki. Nagyon fontos, hogy minden gyermek más- és más személyiség ezért törekedni kell a szokások kialakítására, miközben tiszteletben kell tartani az egyéni szokásokat. Csecsemőkortól fontos, hogy mindent, ami a gyermekkel történik, történi fog, amit megkívánunk, tőle kérünk vagy tiltunk, MAGYARÁZZUK meg neki. 2-3 éves kor körül a számtalanszor hallott érvek monotonná, hatástalanná válnak, ilyenkor elég egy rövid utalás a szabályra. Ne csak követeléseinket, utasításainkat magyarázzuk meg, hanem minden eseményt, történést, változást kísérjen magyarázat.  A magyarázat eredménye, hogy figyel szavainkra, megérti azokat végül 2-3 éves korára elvárja a magyarázatot.

Miért kérdez állandóan a gyerek?

Nem jegyezte meg. Talán nem értette a válaszunkat.

Magyarázatunk legyen mindig igaz (hitelesség alapja) gyakran a felnőttek megtévesztik a gyereket. Önmegtévesztés okai nálunk szülőknél: a siker, tréfa, kíméletből a gyerek iránt.

A megtévesztés elkerülése nagyon fontos a gyermek nevelése során, mert veszélyes bizonytalansághoz és a bizalom elvesztéséhez vezethet. Tovább már nem fog bennünk felnőttben megbízni a gyermek és így nem is hallgat ránk. Tehát MINDIG MONDJUNK IGAZAT!

 Elismerés dicséret hatása a kisgyermekre:

Örömet okozunk a gyermeknek vele. A csecsemőknél is fontos a szociális elismerés (mosolyra mosollyal válaszol). Ha dicsérjük a gyermekünket örül, és ha örül akkor igyekszik a úgy viselkedni, ahogy mi elvárjuk tőle, hogy újra és újra megismétlődjön. Ezt nevezik motiváltságnak. A gyermek számára dicséret lehet egy helyeslő pillantás, kedves mosoly, jóváhagyó biccentés. A dicséret elismerés fontos a kisgyermekeknek, mivel nincs önálló értékrendszerük. A helyesen alkalmazott dicséret eredményezi a családban a derűs boldog légkört. A helytelenül alkalmazott dicséret, mint pl. a tárgyi jutalmak (csoki, játék), ígéretek nem ajánlott. Mivel szociális jutalmat akkor értékeli, ha jutalomhoz társul valami. Soha ne dicsérjünk mechanikusan, mindig a kisgyermek magatartását, teljesítményét dicsérjük, nem a gyereket Pl. Nagyon szép várat építettél! Komoly elismerésnek veszik, ha feladattal bízzuk meg őket, ez a bizalom komoly jele. Elismerés feladat teljesítés bizalom a gyerek felé. Fontos, hogy minden kapjon a gyermekünk elismerést, ehhez folyamatos figyelemre van szükségünk. A jó szülő észreveszi, megtalálja a gyermek viselkedésében azt, amit el lehet ismerni, meg lehet dicsérni.

Büntetés hatása a kisgyermekre:

Nagyon fontos megjegyezünk a gyerekek nem követnek el bűnt, hiszen a szokások kialakulóban vannak. Ha többszöri figyelmeztetés, magyarázat ellenére se teljesíti, a kisgyermek a fontos követelményt a gyermeknek észre kell vennie, hogy mi ebbe nem nyugszunk bele. A büntetés célja a helytelen cselekedetek megakadályozása és elvárásaink komolyságának megértetése. A büntetés nem az egyetlen és nem mindi a célravezető módja a helytelen magatartás megszűnésének. A nevelés célja, hogy ne csak nem merje hanem ne is akarja megcsinálni a rosszat. Helytelen nevelési forma a szeretet megvonása, megfélemlítés, megszégyenítés. Soha ne alkalmazzuk gyermekünknél ezeket az eszközöket. Gyakran felelős a jellemhibák kialakításában a helytelen nevelés. A megfélemlítés bármelyik formája veszélyes kórós nevelési eszköz. A felnőtt viselkedése kisgyermek számára példa, ennek tudatában kell viselkedni egymás között és a gyermekkel szemben is.

Nevelés kisgyermekkorban (következetes nevelés)

Nevelés kisgyermekkorban (következetes nevelés)

 

A kép csak illusztráció!

Nevelni mindenekelőtt annyit jelent elvárni. Ahogy a gyerek nő mi szülők egyre többet várunk tőlük. Elvárásaink részben általános viselkedési szabályok, részben felszólítások, tilalmak formájában fogalmazódnak meg. Elvárásaink hatással vannak a gyermekre, igyekszik annak megfelelni, de az igyekezet nem mindig eredményes. Sok minden akadályozza a kisgyermeket abban, hogy elvárásoknak megfelelően viselkedjen (tévesen értelmezi a vele szemben támasztott követelményeket) nehéz számára a felnőtt elvárásának megfelelően viselkedni annak ellenére, hogy szeretne, de még nem képes rá.

Milyen tényezőktől függ, hogy a kisgyermek eleget tesz az elvárásainknak?

A gyermek elsősorban annak a kívánságait teljesíti és annak a személynek a kérései hagynak benne nyomot  (akkor is ha nem tartották be azokat), aki nagyon fontos a számukra, akinek a szeretetére elismerésére vágynak. Ezek a személyek a szülők. Sokban függ még attól is, hogy mennyire komolyan vesszük mi a követelményeket, megérzik és észreveszik, ha nem gondoljuk úgy. Ne feledkezzünk meg arról, hogy mit vártunk a kisgyermektől, Legyünk következetesek. Minden nap újra és újra meg kell győződnünk arról, hogy a kisgyermek hogyan teljesíti azokat, de ez ne jelentsen merevséget. Ne felejtsük el, hogy mit vártunk el tőle, de tagadjuk meg mereven a kérését. A következetes nevelés hatása végül nem kis mértékben függ azok realitásától, attól hogy a kisgyermek képes-e betartani mindazt, amit a szülők elvárnak tőlük. Miután a kisgyermek nem képes eleget tenni a felszólításnak, kívánságnak megszokja, hogy ne vegye komolyan a szülő szavait. Mereven erőszakosan keresztülvitt túlzott követelmények rendszerint eltorzítják a kisgyermek egészséges életmódját.

Mit tehetünk annak érdekében, hogy ne terheljük túl nem reális követelményekkel?

Tegyünk különbséget fontos és kevésbé fontos követelmények között.

Mindig csak azt kívánjuk meg tőle, aminek a feltételeit biztosítani tudjuk.

Fokozatosság elve például étkezés közben a kisgyermek megfogja, a kanalat szájához emeli, és szájába teszi, megrágja és lenyeli. Nekünk felnőtteknek ez egy egyszerű feladat, de egy kisgyermeknek, aki nem rég gyakorolja a helyes étkezést. Hiba, ha a nem örülünk a részeredményeknek, nem dicsérjük meg.

Minél szívesebben tartják be a kisgyermekek a követelményeket annál nagyobb annak nevelőértéke. Ne csak arra törekedjünk, hogy betartsák, ha nem arra is, hogy lehetőleg önként szívesen kövessék utasításainkat. Ennek megvalósítása sokban függ a szülő-gyermek kapcsolattól is.

Hogyan szerezzünk érvényt elvárásainknak?

Emlékeztessük mindig a követelményeinkre. A szabály ilyenkor aktualizálódik, figyelmeztető jelleggel bír. A gyermeknek hagyunk némi időt arra, hogy betartsa, amit kértünk tőle. Nyugtázó figyelemmel kísérjük végig az eseményeket. Az újonnan elsajátított viselkedési szabályokat és azok betartását mindig dicsérjük meg.

Szabályszegés okai:

Megfeledkeznek néha a gyerekek róla. Kipróbálják, mennyire vesszük komolyan a szabályokat. Elvárásaink során igyekezzünk kérésünket egyszerűen egyértelműen megfogalmazni (pl: nem egyértelmű felszólítások: Legyél jó fiú! Egyél szépen! Aludjál szépen! Ezek a felszólítások egy kisgyermek számára tág fogalom, nem tudja hogyan kell betartani! )

Mozgásfejlődés a baba első évében

Az újszülött alap helyzete

Az újszülöttet és a csecsemőt háton fekvő helyzetben tesszük le az ágyába, illetve játszóhelyére mindaddig, amíg önállóan, könnyedén nem tud hátáról a hasára és hasáról a hátára fordulni. A hasra fektetés akadályozza a fiatal csecsemő karjának, kezének szabad mozgását, így korlátozza saját kezének nézését, aminek pedig fontos szerepe van a szem és a kéz koordinációjának kialakulásában, és kézügyességének fejlődésében.

A hasra fordulást megelőző időszak

Az egészséges újszülött mozgása még rendezetlen. Karjával hadonászik, lábával rugdalózik, törzsét is mozgatja, de mozdulatait még nem irányítja. Rug-kapálódzása közben olykor elmozdul eredeti helyéről, esetleg a feje irányában felfelé csúszik fekhelyén.

A jól fejlődő csecsemő 3-4 hetes korától kezdve követi szemével, majd fejével a figyelemfelkeltő tárgyakat, a föléje hajló felnőtt mozgását. Saját testrészei közül először a kezét fedezi fel, figyeli csuklójának, ujjainak mozgását, közelíti, távolítja a szeméhez, később a véletlenszerű kézmozgást akaratlagosan ismételgeti. A második negyedévben már kezével nyúl az őt érdeklő tárgyak után.

4-6 hónaposan ismerkedik a lábával, fogdossa, tapogatja, a szeme elé emeli. Ahogy a távolabbi tárgyak iránt is érdeklődik, azok után is nyúl, hátának egyik oldala, válla, medencéje fokozatosan egyre nagyobb szögben emelkedik el az alaptól. Rugdalódzás és játék közben egyre nagyobb szögben fordul el a hátáról, míg egészen az oldalára fordul. Ettől kezdve egyre többször és egyre hosszabban játszik az oldalán fekve, pihenni visszafordul a hátára.

Kb. 6 hónapos korára teljesen a hasára fordul. Amikor már begyakorolta a hasra és visszafordulást, könnyen megváltoztatja a helyzetét.

A  hason élés időszaka

A hason fekvés módja fokozatosan változik. Eleinte csak rövid időre emeli fel a fejét, a vállát a gyerek. Később alkarjára vagy nyújtott könyökkel a tenyerébe támaszkodva nézelődik illetve játszik, a fejét egyre biztosabban tartja. Néha a kezét, lábát egyszerre emeli az alaptól, csak a hasán támaszkodik „repül”. A hasra és visszafordulás új helyváltoztatási módokat tesz lehetővé. Hempergéskor a gyerek hasra fordul, majd vissza a hátára, ezt ismételgetve messzire el tud jutni a kiindulási helyéről.

Gurulásról akkor beszélünk, ha egymás után több fordulatot tesz azonos irányban. Ennél is fejlettebb helyváltoztatási mód a kúszás. A hasán mozgékonyan játszó gyerek egyre távolabbra nyújtózkodik egy-egy tárgy iránt, lábára, térdére támaszkodva. Kúszáskor törzse az alapon fekszik, karjával húzza, alsó végtagjaival pedig tolja magát. A kúszásnak sokféle változata van. Van csecsemő, aki mindkét karján, könyökén megtámaszkodik, s egyszerre húzza magát mindkét karjával, s van, aki két karját váltogatva használja.

Az alapról való felemelkedés időszaka

A hason egyre mozgékonyabb csecsemő olyan mozgásokat kezd gyakorolni, amelyek során már nem csak a felsőteste emelkedik el az alaptól, hanem a medencéje sem simul hozzá az alaphoz, hol egyik, hol másik oldalát fordítja el, egyensúlyát karjával, s egyik lábát előre téve tartja meg. Ebből a helyzetből felkönyököl, majd félig felül.

Törzse fokról-fokra válik függőlegessé, alkarjára, majd tenyerére támaszkodik, egyre közelebb a törzséhez, testsúlya egyre inkább az egyik, majd mindkét ülepére nehezedik, végül felül.

Másfajta felemelkedési próbálkozás: ha térdét maga alá húzva, könyökét kinyújtva, tenyerére támaszkodva egész törzsét felemeli az alapról, azaz négy- kéz-térdre emelkedik. Ebben a helyzetben csak szemlélődni és saját mozgásával tud játszani, hiszen mindkét kezét lefoglalja a helyzet megtartása. Mégis jelentős állomás mozgásfejlődésében: újabb helyzet – és helyváltoztató mozgásoknak lesz a kiindulópontja.

Vannak gyerekek, akik négy- kéz-térd helyzetből jutnak el az üléshez: kezükön megtámaszkodva egyre hátrább tolják, és egyre lejjebb engedik a medencéjüket, míg végül két sarkukra, vagy két sarkuk közé leeresztik testsúlyukat, ráhelyezik és hátuk felegyenesedik.

A négy- kéz-térdre emelkedés után fel is térdelnek a csecsemők, eleinte valamiben megkapaszkodva, később szabadon kapaszkodás nélkül is. A feltérdelés vezet a felállás felé, a térdelő gyerek valamiben megkapaszkodva előbb az egyik talpát az alapra helyezi, majd álló helyzetbe húzza magát. A már négy-ké-ztérdre emelkedő gyerek kúszása fokozatosan mászássá alakul: kúszás közben emeli a törzsét az alaptól, egyre hosszabban és egyre magasabban, térdét közben maga alá húzva úgy halad előre, hogy törzse egyáltalán nem érinti az alapot.

Többnyire négy-kéz-térden másznak a csecsemők, némelyik olykor négy-kéz-talpon is mászik, de rendszerint inkább a kertben, füves, kavicsos egyenetlen talajon. Ha módjuk van rá a vízszintes terepen való mászással egy időben megtanulnak a gyerekek fel és lemászni, lépcsőn, mozgásfejlesztő eszközökön, bútorokon. Egyes gyerekek térden járva is közlekednek, elsősorban és legkitartóbban azok, akik valamilyen okból a szokásosnál később állnak fel, s nehezebben tartják meg álló helyzetben az egyensúlyukat. Káros, ha a csecsemő mozgásfejlődéséből kimarad, vagy megrövidül az a szakasz, amikor hempereg, gurul, kúszik vagy mászik. 

A felülést, felállást követő időszak az önálló járásig

A felüléstől, felállástól még hosszú út vezet a biztonságos, helyes ülésig, állásig, az elindulásig és az önálló járásig. Az ülő helyzetnél eleinte még nagy szerepe van az egyensúly megtartásában a végtagoknak, karját, kezét támaszkodásra használja a gyermek, még nem tudja függőlegesen tartani a törzsét. Sok gyerek a földön ülve egyik lábát maga alá húzza, vagy oldalt, térdben hajlítva maga mellé helyezi, a másikat előre nyújtja. Csak később nyújtja előre mindkét lábát, de gyakran még ilyenkor is szétvetett helyzetben. A második év első negyedévében már lépcsőfokra, alacsony padra vagy nagyméretű játékra is ráül. Akkor ül valamin jól, kényelmesen, ha mindkét talpa a földön nyugszik. A jól ülő gyermek a szék támláját nem használja támasztékul, nincs szüksége támlás székre.

A kapaszkodva felálló csecsemő testsúlya kezdetben nem nehezedik egészében az alsó végtagjára, hanem a kezével tartja magát függőleges helyzetben. Az állásból való leereszkedéssel ezért van kezdetben nehézsége sok gyereknek, nem könnyű megtalálni a fogás mértékét, ami az esés nélküli leereszkedést lehetővé teszi. Ilyenkor olyan helyzetbe tesszük le, amelyben biztonsággal tud mozogni, s néhány nap alatt megtalálja a leereszkedésnek önmaga számára legjobb módját. A kezdő járó gyerek kezdetben fogódzkodva, oldalazva, után lépéssel lépeget.

14-18 hónapos kora között önállóan járni kezd és ott is fel tud állni, ahol nincs mibe kapaszkodnia. A kezdő járó eleinte széles alapon, terpesztett lábbal, befelé fordított lábfejjel, kissé roggyant térddel jár, óvatosan, lassan lépeget. A térdeit járás közben a magasba emeli, és felemelt karjával egyensúlyoz. A rendszeres járás kezdetét követő hetekben a járó gyerek két lába egyre közelebb kerül egymáshoz, két lábfeje is egyre párhuzamosabb.

Lépcsőn eleinte után lépéssel, ezután váltott lábbal közlekedik

Új ételek és Izek bevezetése a babáknál

A kép csak illusztráció!

A gyermek táplálása a fejlődés egyik legfontosabb kérdése. A helyes étrend azonban,csak az egyik feltétele a baba helyes táplálásának is. Etetések alkalmával el kell érnünk, hogy a baba fejlődésének szükséges táplálékot szívesen, korának megfelelő módon és mennyiségben, jó étvággyal fogyassza el.A jól evő babának minden étkezés örömet okoz.Figyelnünk kell arra , hogy a kísérletezés közben ne borítsuk fel az étkezési rendjét a babánknak. Új ételt úgy vezessünk be, hogy kezdetben ugyanúgy kapjon enni, mint eddig és az új ételből csak 1-2 kanállal kínáljuk meg.  Célszerű mindig étkezés előtt vagy utána megkóstoltatni a babával az új ízt. Első alkalommal egészen kevés mennyiséggel próbálkozzunk, bármilyen egészséges is az új étel. Lehet, hogy a babánk többet szeretne kapni a finomságból,de ne adjunk neki többet belőle. Mert lehet, hogy a csecsemő szervezete még se tűri olyan jól az újdonságot és az nagy problémát okozhat. Ha azt vesszük észre, hogy lágyabb a babánk széklete, vagy kiütések jelenének meg nála esetleg nyugtalanabb nyűgösebb, akkor a kísérletezést függesszük fel egy pár napig. Ilyenkor nyugodtan ki lehet kérni a védőnő és az orvos tanácsát is. Ha a baba nem fogadja el az új étel, annak más változatával inkább másnap kínáljuk meg. Mert a baba türelmetlenebb lesz a végén és semmilyen más ételt se fog elfogadni. Saját türelmetlen kísérletezésünkkel egyenesen szeszélyességre neveljük gyermekünket. Úgyhogy csak nyugodt állapotunkban szoktassuk az új ízekhez a babát. Az új ételek bevezetésére 3-4 hetet rá kell szánni. Például  ha szeretnénk, hogy a babánk 6 hónapos korára 1 étkezése már főzelék legyen, akkor 5 hónaposan korától kezdjük szoktatni az új ételhez. Mindig csak 1 tényező legyen új, csak így tudunk hamar rájönni az esetleges ellenállás okára. Ha áttérünk kisebb kanálról a nagyobbra akkor azt ne az új étellel próbáljuk. Nem kell ilyen óvatosan szoktatnia a babát ha nem új ízeket vezetünk be , ha nem csak átcsoportosítjuk ételét.

Várandósgondozás röviden a 9 hónap alatt

4-12. hét: 

Nőgyógyászati szűrővizsgálat ( citológia, chlamidia)

Koraterhességi ultrahang-vizsgálat

Első védőnői találkozás, gondozási könyv kitöltése, törzslap felvétele

Laborvizsgálat, belgyógyászati vizsgálat, fogorvosi szűrés

11-13. hét:

Első trimeszteri ultrahang vizsgálat

Ultrahang+biokémiai szűrés (kombinált teszt)

16. hét:

Biokémiai laborvizsgálatok ( AFP, hármas vagy négyes teszt)

18-20. hét:

Második trimeszteri ultrahang vizsgálat

23-25. hét:

Terheléses cukorvizsgálat és vérképellenőrzés

29-31. hét:

Harmadik trimeszteri ultrahang vizsgálat szűrővizsgálat

12-32. hét:

Négyhetenkénti terhesgondozói, védőnői vizsgálat

32-36.hét:

Kéthetenkénti terhesgondozói vizsgálat, egyszeri védőnői vizsgálat 

36. héttől:

Hetenkénti terhesgondozási vizsgálat

Hetenkénti CTG és áramlásvizsgálat

Vérképellenőrzés

Ultrahang vizsgálatok

40. héttől:

CTG vizsgálatok más naponta, áramlásvizsgálat

Baba átfordulását segítő gyakorlat

A kép csak illusztráció!

Annyi kérdés merül fel az anyukában a baba gondozása és nevelése közben. Egyik ilyen téma a mozgásfejlődés. A kisbabák egyes mozgásokat fokozatosan tulajdonítanak el, egyik ezek közül az átfordulás. Fontos tudni, hogy a mozgásfejlődés lépései elég tág időhatárok között mozognak, és nem ritka, hogy a szülők kisebb késéseket vagy sorrendbeli eltéréseket tapasztalnak.Egyes babák meg tudnak fordulni hátukról a hasukra már 3 hónapos korban, de többségüknek szüksége van a nyak és kezek erős izmaira, ezért 5-6 hónapos korban fordulnak át. Ezen a videón bemutatják, hogy hogyan segíthetsz gyermekednek elsajátítani az átfordulás gyakorlatát. 

Az újszülött baba öltöztetése

A kép csak illusztráció!

Az öltözködés legfontosabb szabálya: Réteges öltözködés, mely egy réteggel több, mint amiben az anyuka jól érzi magát. Ha pl. olyan a hőmérséklet, hogy az anyuka egy könnyű pulóverben érzi jól magát, akkor a csecsemőre a rugdalódzó fölé egy kis mellénykét, vagy pulóvert adjunk. Ha alszik, akkor csak egy kis takarót. Hogy a kicsinek milyen a hőérzete azt a tarkónál állapítsuk meg. Ha itt hideg, akkor fázik, ha izzadt, akkor melege van. A kéz, láb nem mérvadó, mert ebben a keringéstől függően, nagy egyéni különbségek vannak. A baba  hőleadása,hőcseréje rosszabb,mint a felnőtteké. Emiatt könnyebben kihűl, de könnyebben be is fülled. Ezért a természetes anyagból készült, meleg, de jól szellőző ruhák a legelőnyösebbek. Ne a végtagok hőmérsékletét vegyük figyelembe, a baba tarkóján ellenőrizzük, hogy nem fázik-e, illetve nincs-e melege. Amikor a baba tarkója hideg, akkor fázik. A ruhák ne legyenek sehol szorosak, de túl nagyok se, mert az akadályozza őket a mozgásban, és kellemetlen, esetleg fájdalmas is lehet a viselésük számára.Ingek helyett a kombidresszt részesítsük előnyben, mert az nem gyűrődik fel, könnyebb az öltöztetés és kényelmesebb is. Olyan ruhadarabokat használjunk, melyek könnyen nyithatók, ezáltal az öltöztetés folyamata könnyebbé válik a baba és a mama számára is.A baba ruháinak tisztántartását az első időkben külön kezeljük a család többi tagjának ruháitól. Érdemes olyan ruhadarabokat beszerezni, melyek praktikusak a pelenkázás szempontjából. Ezek a ruhák oly módon nyithatók, hogy a pelenka cseréjéhez ne kelljen teljesen levetkőztetni a babát. Nem túl kellemes folyamat ez a számára, ezért érdemes a lehető legkevesebb alkalommal kitenni ennek. Első feladat a pelenkázás, majd az alsónemű, jó esetben kombidressz feladása. A kombidresszt először a baba fején húzzuk át, majd utána húzzuk bele a karjait oly módon, hogy azt előtte kitágítjuk a kezünkkel, harmonika szerűen felgyűrjük, így egy pillanat alatt át tudjuk bújtatni a baba kezét, majd azután eligazgatjuk rajta a kombidressz ujját.A babát a popsijánál fogva emeljük meg, így húzzuk le a hátán a kombidressz, majd ezután már csak össze kell patentozni alul.
A rugdalódzót legjobb a lábakkal kezdeni, majd a popsit megemelve a derekáig húzni. Ezután húzzuk fel a hátán, igazgassuk el és ezután bújtassuk bele a kezeket, a kombidressz feladásakor használt módszerrel. Ezután gomboljuk végig a rugdalódzó elejét. A hátulgombolós rugdalódzó esetében fordítsuk hasra a babát és úgy gomboljuk végig.
A rugdalódzó fölé kerülő ruhadarabokat, pulóvert, kardigánt, ugyanúgy adjuk fel a babára, mint a kombidresszt. Minden ruhadarab feladásakor tágítsuk ki azokat a részeket, ahol a baba testrészeit át kell bújtatni, majd ezután rendezzük el és alaposan győződjünk meg arról, hogy nem ráncolódik, így nem lesz kényelmetlen érzése a babának. Ha a pelenka nem áztatja át a ruházatot, akkor naponta egyszer elég a babát tiszta ruhába öltöztetni.
   

Újszülött köldökápolása

A kép csak illusztráció!

 
Az anya és a magzat közti összeköttetés emlékét újszülött korban már csak 1-2 cm köldökcsonk őrzi.A babák köldökcsonkja az első napokban speciális gondozást igényel, mivel a köldökcsonk ugyanis nyílt seb, amely szabad utat enged a különböző kórokozóknak a hasüreg felé.Különösen óvjuk a nedvességtől!Ezért a pelenkázásoknál, fürdetéseknél elengedhetetlen a gondos kezelés, ellenkező esetben könnyen elfertőződhet a seb.Megfelelő kezeléssel a köldökcsonk 5-10 nap alatt leesik. A köldök seb normális körülmények között 14-20 napra behámosodik, begyógyul.A helyes köldökellátás lépései:Vegyünk kézbe egy vatta pálcát és hidrogén-peroxid oldatba mártjuk, majd az egyik kezünk mutató és hüvelykujjával húzzuk szét óvatosan a köldököt, és a másik kezünkben lévő vattapálcával ecseteljük a köldököt.Pezsgést fogunk látni.Ezután szárazra töröljük. Ügyeljünk rá, hogy minden törlés tiszta vattakockával történjen.70%-os alkohollal bekenjük a csonkot, pár pillanatig várunk, hogy elillanjon az alkohol, majd fertőtlenítő sebhintőporral(hexaclorophen) beszórjuk.Steril lappal fedjük. A köldököt leragasztani TILOS! Amíg be nem gyógyul a köldökseb, fürdetéshez használhatunk hipermangán oldatot.A hipermangán egy fertőtlenítő hatású kristály, mindig csak oldott állapotban tegyük a vízbe.

Baba lázcsillapítása

A kép csak illusztráció!

Mi is a láz? A hőszabályozás abnormális működése.A testhőmérséklet normális érték fölé emelkedését nevezzük láznak.Ez az egyik leggyakoribb tünet, ha betegségről van szó.
Fajtái : Hőemelkedés 37-38 fok közötti testhőmérséklet; láz 38-39 fok közötti testhőmérséklet; magas láz 39-40 fok közötti testhőmérséklet; nagyon magas láz 40 fok feletti testhőmérséklet. A lázat 2 éves kor alatt érdemes a végbélben mérni. A pelenka kicsomagolása után a hőmérőt a végbélnyílásába helyezzük és ott tartjuk, miközben a baba lábát villafogással rögzítjük. Ha sikerült megmérni a kapott értékből kivonnunk 0,5 fokot. Kisgyermeknél már a hónaljba is végezhetjük a lázmérést.)  

Lázcsillapítás fajtái:
Fizikális lázcsillapítás: Ezek a láz csillapításának legősibb módszerei. Sokan félnek tőlük, nemigen használják
pedig  igen  egyszerűen,  biztonságosan  alkalmazhatók,  gyorsan  hatnak,  ráadásul segítségükkel megkímélhetjük a szervezetet egy-egy adag gyógyszertől. 

Itatás: Mindig legelső lépés a folyadékbevitel legyen. Csecsemőknél sokkal gyakoribb a  szoptatás,  hozzátáplálásnál  már  vízzel  is  kínáljuk,  nagyobb  gyermekeknél  pedig legalább  egy  pohár se  túl  hideg  se  túl  meleg folyadékot  igyon  meg.  Ez  lehetőleg legyen gyümölcslé, tea, vagy sima víz, de szénsavas italt ilyenkor ne kínáljunk.  

Vetkőzés: Nagyon  hirtelen  keletkező  láznál  a  leggyorsabb módszer  amit  alkalmazni tudunk,  hogy  levesszük  a  gyermek  zokniját,  nadrágját,  és  csak  egy  kis  trikóra  vagy bodyra, vagy akár egy szál pelenkára, bugyira vetkőztetjük. Elsőre furcsának tűnhet ez éppen akkor, amikor a hideg rázza - általában éppen ekkor akarnánk még alaposabban betakarni  a  beteget,  de  azzal  nem  teszünk  neki  jót,  hiszen  a  szervezete  csak  még magasabb hőt igyekszik előállítani, még magasabbra szökik a láz. Épp elég egy textilpelenkával, vagy lepedővel betakargatni a kis beteget.

Hűtőfürdő: A nagy könyv szerint mellig érő 37 °C fokos vízbe kell ültetni a beteget, a fürdővizet  28-31  fokosra  hűtjük  úgy,  hogy  lábához  engedjük  folyamatosan  lassan  a hideg  vizet,  amit  folytonosan  elkeverünk  és  közben  locsolgatjuk  a  beteg  felsőtestét. (van  aki  szerint derékig  érő vízbe ültetünk  és  folyamatosan  locsolgatunk) A  lényeg, hogy minél  nagyobb  felületen,  egységesen  érje  a  víz. Csecsemőket  csak  4-5  percig  szabad benne  tartani, nagyobb gyerekeknél elsődlegesen addig, amíg nem  sír nagyon, figyelme  elterelhető,  így  kb.  15  percig  tartson  a  fürdő.  Hardcore  hűtőfürdőzők esetében addig tart a fürdő, míg a testhőmérséklet 38 °C alá nem megy. Ha a gyermek tűri és jól viseli, akkor ennek semmi akadálya. Ha van rá módunk fürdés előtt-alatt és utána  10  perccel  is  mérjünk  lázat.  Viszont  oda  kell  figyelni:  a  túlzott  remegés-reszketés még  feljebb viheti a  lázat, a szervezetet a hőleadás helyett a hőmegtartásra ösztönzi.   Fürdés után ne kövessük el azt a hibát, hogy alaposan betakargatjuk a gyermeket "jajj nehogy megfázzon" vagy  "hadd  izzadjon ki" hiszen  ezzel pont  ellentétes  folyamatot indítunk el, mert csak akadályoznánk a bőrön keresztül történő hőleadást. Minden lázas esetben  ruházatnak elegendő egy vékony pamut pizsama és egy vékony  lepedő vagy könnyű kis takaró. 

Testborogatás.  Ez  tűnik  a  legfélelmetesebbnek,  pedig  akik felnőttfejjel  is  kipróbálták,  azt mondják,  sokkal  humánusabb mint  egy  hideg  tusolás  vagy hűtőfürdőzés.  Ekkor az egész testet (vagy enyhébb esetben csak a mellkast) állott vagy langyos vizes

lepedőbe csavarjuk, fölé pedig egy száraz réteget  teszünk. Ha átmelegszik (kb. 10-15percenként) cseréljük. Célszerű a gyermek alá egy nejlon  lepedőt vagy matracvédőt tenni.  Ekkor  sem  szabad  betakarni  a  gyermeket  takaróval,  paplannal.  A  priznic  is addig tartson, amíg a gyermek jól tűri, ha szája bőre kékülne, remegne, akkor töröljük szárazra. Hűtőfürdő  és  borogatás  közben  ne  szellőztessünk,  egyenletes  hőmérséklet  legyen  a helyiségben.

Kisgyermek beszédfejlődése

A kép csak illusztráció!

1-3 éves kisgyermek beszédfejlődés menetei

Nemcsak a beszédszervek alakulnak ki, hanem jön a hangképzés résztvevő izmok. Az izmok működése a gagyogás folyamatában begyakorlódik,sőt akaratlagos szabályozásuk is kezdetét veszi. Létrejön a beszédben oly fontos koordináció: a hallás és a hangképzés összehangolása. A beszédmegértés megelőzi a beszéd megjelenését. A gyerek felismeri és megmutatja a tárgyakat, személyeket, végrehajtja az utasításokat. Utánzás során sajátítja el a gyermek az első szavakat. Alapvető minőségi ugrás azonosul a „mama” szó az anya képével, személyével. Rövid idő múlva általánosít: minden nő „mama”, főleg a család női tagjaira vonatkozik. A kisgyermek megtanulja a néni, bácsi szót és képes különbséget tenni szülei és más felnőttek között. A tárgyak megnevezésére gyakran hangutánzó szavakat használ pl.: vau-vau,= kutya. A beszéd sajátossága ebben az életkorban a szavak lerövidítése és összevonása. Többször fordul elő, hogy félrehall és újraképez szavakat. Már a beszédmegértés szintjén kezd kialakulni a kisgyermek passzív szókincse. A beszéd kezdetével létrejön és állandóan bővül az aktív szókincs. A szókincs néhány hónap alatt hihetetlenül nagyarányú növekedést mutat. 2 éves kortól várható a mondat értékű szavak használata. A megértést segítik a szóhoz kapcsolt meta-kommunikatív jelzések, mozdulatok: hívó mozdulatot tesz, ha hív valakit. Egyre kevésbé lesz képes óhajait, kívánságait 1-1 szóval kifejezésre juttatni. Ekkor jelenek meg a 2-3 szavas mondatok: mama séta. A kétéves gyermek még keveri az igeragokat, és a többi nyelvtani elem használatában is lehetnek hibák, de ezek a fejlődés természetes velejárói. Enyém cipő, lapátval, majomot, nem kimegyek, trolibuszi, elfújik. A melléknevek közül néhány fizikai tulajdonságot (hideg), színt (piros, sárga) nevez meg. 

Két- és hároméves kor között tapasztalható a leglátványosabb fejlődés a gyermek beszédében. Ekkor jelennek meg a több szóból álló, a nyelvi szabályoknak nagyjából megfelelő módon alkotott mondatok. Egyre pontosabban érti a beszédet, szívesen tanul új szavakat, ritmusos verseket. Az új nyelvi elemek tanulásának és gyakorlásának jó eszköze az utánzás. A gyermek leginkább olyan szavakat és mondatokat utánoz, amelyek nem teljesen ismeretlenek számára. Három éves korra jelenik meg a beszédben a személyes névmás, az én és hamarosan az egyeztetett ragozás: „én sétálok.

Segítség a beszéd megtanításához:
Minél többször éljünk azokkal az eszközökkel, amelyek felkeltik a baba figyelmét: forduljunk felé, hajoljunk le hozzá!Beszéljünk sokkal tágabb hangterjedelemmel és színesebb hanglejtéssel!Ejtsük lassabban, tagoltabban a szavakat! Használjunk olyan szavakat, amelyekről feltételezzük, hogy a gyermek is ismeri! Szólítsuk többször a nevén!Fogalmazzunk rövid és egyszerű mondatokat!Figyeljünk oda, ha a gyermek közölni akar valamit!Ahhoz, hogy a kisgyermek elsajátítsa a beszédet, a biológiai adottságok mellett nélkülözhetetlen a szeretetteljes érzelmi kapcsolat.  A hangok fokozatosan alakulnak, tisztulnak, s négyéves korra a legnehezebb hang, az r is megpördül.Ha a családtagok is utánozzák a helytelenül ejtett szavakat, mert olyan aranyosan selypít a kicsi, azzal rögzítik a hibákat.

Baba beszédfejlődése

A kép csak illusztráció!

 A hangadás a felsírással kezdődik. Az újszülött az első három héten a síráson kívül köhögő, valamint öblögető hangok adására képes. Első hangjuk élesek, tagolatlanok. Ekkor még csupán a véletlenen múlik, hogy milyen hangok hagyják el a száját. Mivel még nem tud beszélni, így a sírásnak széles skáláját használja, melyek jelzik, hogy éhes, unatkozik, fáradt, vagy kellemetlen számára valami: fázik vagy melege van.
A második hónapban már árnyaltabbá válik hangadása, s főképpen az anya már biztosan megkülönbözteti a sírást az örömhangoktól. Ebben az időszakban a pici próbálgatja a különféle hangokat, gőgicsélni kezd, s ha környezete felfigyel rá, ő még nagyobb átéléssel formálja a hangokat, melyeket aktív mozgással kísér. A harmadik héttől 4-5 hónapos korig a sírás nyöszörgéssé válik, differenciálódik. A tüdőből jövő hangrésen távozó hangok a csecsemő aktivitását mozgásait kísérik.
A gagyogás 4-5 hónapos kortól fél-1 éves korig figyelhető meg. A csecsemő tartani és modulálni tudja a hangját. A gagyogás spontán érés következménye, veleszületett ösztönös izommozgás, mint az összes többi mozgás is. A harmadik hónapban a baba már odafigyel a saját hangjára, s megkezdődik a gagyogás első szakasza, ami kiváló játék a számára. Felfedezi lassan, hogy sokféle hangot hozhat létre, s hangadásával próbálja felhívni magára a figyelmet. A csecsemő ekkor olyan hangokat is képez, amelyek anyanyelvében nem fordulnak elő, és
amelyeket később nem is fog használni. A gagyogásban a magánhangzók mellett fokozatosan megjelennek a mássalhangzók. Először azokat a mássalhangzókat fogja képezni, amelyeket az ajkai és állkapcsának véletlenszerű mozgásával hoz létre, s környezetétől lát (p, b, m, t). Érdekesség, hogy a k és g hangok, melyeket sok gyermek később pöszén képez a gagyogás fázisában tisztán hallhatók. Gyermekünk a gagyogás játékában a beszéd alapjait fejleszti. Minél többet gagyog a pici, annál jobban fejlődik a beszéde. Ha a gagyogás valami miatt megreked, később kezd el beszélni. A siket vagy nagyothalló babák ekkor kezdenek el másképpen viselkedni, mert nekik nem okoz örömet a hangjuk, ezért a gagyogás náluk fokozatosan elszürkül, vagy meg is szűnik.
 A gagyogás második szakasza a csecsemő 6-8 hónapos korára tehető. Ekkor már csak azokat a hangokat produkálja, amelyeket a környezetétől hall, amelyek az anyanyelvben is fellelhetőek, így kiesnek az idegen nyelvi elemek. Beszédét összehangolja a miénkkel, s "párbeszédet" folytat velünk. 7 hónapos kora körül, ha beszélünk hozzá, többet reagál és "válaszol" nekünk. Úgy tűnik, érti az általunk használt hangszíneket, amikor boldogok, komolyak, vagy meglepettek vagyunk.
A beszédfejlődés harmadik szakasza a baba 9 hónapos kora körül kezdődik. Ekkor már igyekszik minél pontosabban képezni a hangokat. A magánhangzókat hosszan elnyújtja, ismételgeti, majd a mássalhangzókkal is összekapcsolja. Ebben a szakaszban már szótagokat hoz létre pl. ma-ma. Kimondja az első szavakat, figyel, amikor beszélünk hozzá és megérti az egyszerűbb utasításokat (Pl. "Gyere ide"). Képeskönyvben megmutatja a tárgyat, amit megnevezünk.
A beszéd automatikusan jelenik meg legtöbbször a mozgás kísérőjelenségeként, de a nyelv elsajátítása csak utánzás útján valósul meg. Fontos, hogy az anya beszéljen csecsemőkorú gyermekéhez, játsszon vele „hang-játékokat”. Ez a játék nemcsak a beszéd fejlődését, hanem az anya-gyermek kapcsolat erősödését is szolgálja. Az anya ösztönösen tanítja a gyermekét a beszédre. A beszédmegértés már kb. 6. hónapos kortól várható. A szó tartami megértét megelőzi, a beszédhez kapcsolódó szituáció megértése, ha pl.: a „Hol a lámpa?” kérdés más hangsúllyal vagy a másik szobában hangzik el, a gyerek valószínűleg nem reagál. Igazi beszédmegértéstől kb. 8 hónapos kortól beszélhetünk, amikor a gyermek változatos helyzetekben képes a hangsorhoz ugyanazt a jelentést kapcsolni és a szó kiszabadul az inger együttestől. A beszéd és a járás kezdete általában egy időre esik. A csecsemőkor végére a viselkedés irányításában a kontakt receptorok dominanciáját fokozatosan felváltja a magasabb rendű, fejlettebb perceptuális működést és tájékozódást biztosító telereceptorok dominanciája. A gagyogás 1 éves kor körül a beszéd megjelenésével eltűnik. A hallás látás érzékelés és a beszéd lesz a mérvadó a magatartás alakulásában.