Csecsemők egészséges táplálása

A kép csak illusztráció!

 Anyatejes táplálás:
Az első 6 hónapban megfelelő tápanyag az anyatej. A gyermek számára nélkülözhetetlen a gyermekfejlődése szempontjából és könnyen emészthető. Az anyatej tartalmaz fehérjét, szénhidrátot, zsírokat, nyomelemeket, vitaminokat, ásványi anyagokat és immunanyagot. Sőt számos enzimet és funkcióképes sejtet hordoz magában. Az összetétele révén a legjobb táplálék a csecsemő számára. Az anyatej könnyen  emészthető, tökéletesen hasznosulnak a benne lévő anyagok, valamint segíti az egészséges bélflóra kialakulását. A szoptatás során az anya közelsége, a gyengédség, a test melege is nagyszerű hatással van a baba egészséges fejlődésére.
 Az anyatejet kiegészítő táplálkozás:
Kiegészítő táplálás azt jelenti, hogy vége van annak a periódusnak, amelyben a csecsemő csak anyatejet kap, s ugyanakkor más táplálékok fokozatos, általában egyenként történő bevezetését is jelenti. Ez fokozatosságot igénylő folyamat. A továbbra is megtartott anyatejen kívül fokozatosan beépítünk az étrendbe olyan tápanyagokat, melyek a további hónapokban fontosak lesznek.
A legtöbb csecsemő számára ez 6 hónapos kor körül kezdjük. Féléves korban nő a vasszükséglet, s ennek fedezéséhez más táplálékokra is szükség van már, az anyatejen kívül. A csecsemőnek több tápanyagra van szüksége az energiatermeléshez és a növekedéshez is, s ezt az anyatej már nem képes fedezni. Ekkor tanul meg a csecsemő rágni is.
Az első táplálék tartalmazhat rizst, zabpelyhet, kölest, zöldségpürét (pl.: burgonya, sárgarépa, köles) és gyümölcspürét ( alma, körte). Apró magvas gyümölcsöket  ( málna, eper, szeder, ribizli) 1 éves korig ne adjunk a babának! A búzából készült , gluténtartalmú táplálékot kerülni kell 12 hónapos kor előtt. Ennek, azaz oka, hogy hatásukra gluténallergia alakulhat ki. Soha ne tegyünk a baba ételébe sót, cukrot, ugyanis a csecsemő veséje túlságosan éretlen a magas koncentrációjú sóhoz, a sok cukor pedig túlzott súlygyarapodáshoz, valamint fogak károsodáshoz vezet. A gyümölcs-és zöldségpürét hígíthatjuk anyatejjel.
Ha a babának székrekedése van, akkor adhatunk olyan zöldségeket, amelyek lazítják, mint például őszibarackot, paradicsomot, facsart narancslevet. Vannak olyan gyümölcsök amelyek „fogják” a székletüket a csecsemőknek ( alma, körte, sárgarépa, banán).
Puffasztó hatású főzeléket (hüvelyesek, káposztafélék) csak 8 hónapos kortól lehet adni. Tojást 10 hónapos korig nem szabad adni a csecsemőnek, de utána is csak a sárgáját adjuk, jó keményre főzve, nehogy szalmonellafertőzést okozzon. Csecsemő korban egyáltalán nem szabad darabos diót és mogyorót adni. Vitaminok:
A csecsemőnek a vitaminszükséglete nagy, mivel anyagcseréje a hallatlanul gyors növekedés miatt aktív. A vitaminszegény táplálkozás maradandó testi károsodásokhoz vezethet. A negyedik hónap végéig a teljes mértékben szoptatott csecsemők az anyatejjel minden szükségest megkapnak, csak a D-vitamint kell pótolni.
C-vitamin:
A kötőszövetek kialakításában vesz részt és elősegíti a vasfelvételt. Hiánya csökkenti a szervezetfertőzésekkel szembeni ellenálló képességét, súlyos esetben csonthártya alatti vérzéshez vezet. Mivel az anyatej C –vitaminban rendkívül gazdag, ha az anya helyesen táplálkozik, a szoptatott gyermekek C-vitamin-ellátása nem jelent külön gondot. Ha a gyermekünknek otthon készített tejhígítással tápláljuk, már a hatodik hét után kiegészítően sárgarépa vagy frissen nyomott narancs levét kell kiskanállal hozzáadnunk.
A gyári csecsemőtápszer-készítmények megfelelő mennyiségű C-vitamint tartalmaznak. A negyedik hónap után friss zöldségből és gyümölcsből frissen készített ételekkel megfelelő lesz gyermekünk C-vitamin ellátása.
A-vitamin (retinol):
A csecsemőnek négy hónapos kortól van rá szüksége, addig ugyanis elegendő a magzati korban felhalmozott mennyiség.  Az A-vitamin fontos szerepet játszik a bőr felépítésében, valamint a látóbíbor regenerációjában. Elővitaminként (karotin) tartalmazzák a színes zöldségfélék, elsősorban a sárgarépa. A sajtban, a tojásban és a májban is előfordul. Mivel a szervezet csak zsír jelenlétében tudja felvenni, a zsír- és zöldségszegény táplálkozás vitaminhiányhoz vezethet.
D-vitamin.
Bevitele a legkritikusabb az első életévben. Ezért minden csecsemőnek, függetlenül attól, hogy anyatejet kap, vagy mesterségesen táplálják, gyógyszer formájában meg kell kapnia. Mostanában többnyire fluoriddal kombinált készítményt adnak. A D-vitamin a kalcium és a foszfor csontba történő beépülését segíti elő. Hiánya esetén a csontok puhák lesznek és deformálódnak, angolkór (rachitis) lép fel. A D-vitamin ugyan megtalálható a tojásban, a csukamájolajban, a tengeri halakban és a tejben, de a döntő mennyiség a bőrben képződik napfény hatására. A mi szélességi fokunkon a nap ibolyántúli sugárzása általában - de különösen a hűvösebb évszakokban - nem elegendő ahhoz, hogy a szervezetben elég D-vitamin képződjön. Ezért mindenképpen szükséges, hogy a készítményt a gyermekorvos által előírt mennyiségben a gyermeknek beadjuk. Nyáron viszont vigyük gyermeket levegőre és napra, amennyit csak lehet. Próbáljuk a szabadságunkat is napsütéses időszakra tenni. Ezzel tehetjük a legtöbbet gyermek egészségéért.
E-vitamin:
A telítetlen zsírsavakat védi, sok van az anyatejben és a tápszerekben. Később a hidegen sajtolt étolajak fedezik a szükségletet.
K-vitamin:
Ez a vitamin szükséges a véralvadáshoz. A vastagbél baktériumai állítják elő, ha a gyermek már tehéntejet kap. Addig a csecsemő a születéskor magával hozott szerény tartalékra szorul.
B-vitamin-csoport ( B1-, B2-, B6-, B12-vitamin, folsav, niacin):
Kulcsszerepet játszik az általános anyagcserében, a szénhidrátok és a fehérjék értékesítésében és a vörösvértestek képzésében. A szervezet B-vitamin-igényét az anyatej, majd később a tehéntej, a teljes gabonapelyhek és a hús kielégítően fedezi. Ha az anya szigorú vegetáriánus, és a gyermek csak anyatejet kap, akut B12vitamin-hiány léphet fel, amelyet kezelni kell. Valamennyi vízben oldódó vitamin (C-, B-vitamin-csoport, biotin) esetében (kivétel a B12-vitamin), a szervezet kiválasztja a felesleges mennyiséget. Tartalék a szervezetben nem képződik, ezért gondoskodni kell a folyamatos ellátásáról. Más a helyzet a zsírban oldódó vitaminoknál (A-, D-, E-, K-vitamin), ezeknél az extrém túladagolás akár mérgezéshez is vezethet, de a zsírszövetekben felhalmozódó tartalékok akár hosszabb időre elegendőek.
 Ásványi anyagok:
A szervezet számára alapvető építőkövek, a vitaminok és enzimek alkotórészei és a testfolyadékok is tartalmazzák. Különösen a fejlődő szervezet számára rendkívül fontosak. Ugyanakkor azonban éppen a fölösleges ásványi anyagok kiürítése veszi legjobban igénybe a vesét, ezért a túl sok károsodást okozhat. A nátrium, a kálium és a klór egyensúlyi állapotban vannak a sejteken kívül és belül, szerepet játszanak az izom-összehúzódásban és még jó néhány fontos funkciót látnak el. A csecsemő az első életévben olyan jól el van látva, hogy pótlólagos nátrium klorid (konyhasó) bevitele a szervezetbe szigorúan tilos. Szükségtelenül terhelnénk a veséket. Káliumhoz a kisgyermek később a burgonyából, gyümölcsből és főzelékből természetes adagolásban hozzájut. A kalcium és a foszfor többek közt a csontok és fogak építőkövei. Mindenféle tejben megtalálhatók. Csak a tiszta szójatej nem tartalmazza elegendő mennyiségben, ezért ha gyermeke tej érzékeny, a speciálisan csecsemőknek készített vegetáriánus tejet adja neki. A vas a vörösvértestek képzéséhez szükséges, amelyek a szervezet oxigénszállítását szolgálják. Mivel az újszülött vérének mennyisége az első életév folyamán lényegesen megnövekszik, nagyon nagy a vasigénye. Négy hónapos koráig a gyermek a szervezetében születése előtt felhalmozott vasat használja. Később azonban ez már nem elég, még az anyatejjel táplált csecsemőnek sem. Az emberi test vasellátására a hús a legalkalmasabb. Ezért javasolják a gyermekorvosok öt hónapos kortól a zöldségpéphez a hús adását. Jobb a vasfelvétel, ha vele együtt a C-vitamint is adunk. Ezért adjuk a húst mindig zöldségfélével, vagy tegyünk a pépbe egy teáskanál narancslevet. Havonta egyszer vagy kétszer a húst májjal helyettesíthetjük. A teljes gabonapelyhek, a spenót, a feketegyökér és a sárgabarack is tartalmaz vasat. A réz szintén a vér fontos alkotórésze. Csak nagyon kis mennyiségben van rá szüksége a szervezetnek. Az anyatejjel táplált csecsemő ezt a tejjel megkapja, egyébként a teljes őrlésű gabonák, a máj, a banán és a spenót tartalmaznak megfelelő mértékben rezet. A fluor a fogak fontos alkotórésze, egy bizonyos mértékig véd a szuvasodástól. Mivel az ivóvíz általában túl kevés fluort tartalmaz, a gyermekorvos javaslatának megfelelően fluortartalmú tablettát adhatunk a gyermeknek. A jód a pajzsmirigy hormonjainak (tiroxin, trijódtrionin) képzéséhez nélkülözhetetlen. Hiánya fejlődési és növekedési zavarokhoz vezethet. Ha a csecsemő szopik, az anya megfelelő táplálkozással (jódozott konyhasó, tengeri halak) elkerülheti, hogy a gyermekében jódhiány lépjen fel. A kész csecsemőtápszerek tartalmazzák a szükséges jódmennyiséget. A kisgyermekek ételére való áttérés után csak jódozott konyhasót használjunk és szerepeljenek tengeri halak is az étlapon. A többi ásványi anyagokhoz a szervezet a tejes ételekből, majd később a különféle zöldségekből jut.